Fejlődő társadalmunkban egyre nagyobb és nagyobb teret nyer magának a számítógépek használata. Már szinte nincs olyan iparág, ami ne használna számítógépeket valamilyen formában. Ezzel nincs is probléma, szinte mindenki tudja kezelni a komputereket, sőt a mai gyerekeknek már az lenne a furcsa, ha nem lennének.

Mihez értenek a mai emberek?

Teljesen természetesnek veszik, hogy laptopon, tableten vagy akár telefonon is nézhetik kedvenc meséiket, tanulhatnak, játszhatnak és még ki tudja mi mindent lehet csinálni. A kérdés az, hogy vajon hányan tudnának például egy programot elkészíteni telefonra vagy számítógépre?

Természetesnek vesszük, hogy ha bármi kell ott van a telefonunkon, vagy ha nincs akkor letöltjük, de hogyan keletkeznek a telefonos alkalmazások? Ahhoz hogy például egy játékot tudjunk készíteni először is szükségünk lesz egy számítóképre és azon egy úgynevezett „Game Engine”-re.

Ez az engine lehet a Unity, az Unreal, Godot stb. Ezekben a programokban készíthetjük játékainkat, alkalmazásainkat. Ha ezek közül legalább az egyiket beszereztük, kezdhetjük az ötletelést, hogy milyen játékon dolgoznánk szívesen. Lehet autós játék, kaland, kvíz, mászkálós, határ a csillagos ég és a fantáziánk vége. Ha megvan az ötlet, akkor már csak néhány objektumra lesz szükségünk és a hozzájuk tartozó kódokra. ’Ha a karakterem közel megy az ajtóhoz, akkor az ajtó kinyílik’ valami hasonló módon kell megírni a játékok kódját, persze a megfelelő struktúrában és persze olyan nyelven, hogy a számítógép is értse.

Az ilyen nyelvek (C, C#, Java, Python) tele vannak írásjelekkel, amiket a hétköznapokban igen ritkán használunk. Ha az objektumokat és a kódokat is hozzáadtuk a játékunkhoz, akkor már nincs is más hátra, jöhet a véglegesítés, a telepítés és már élvezhetjük is a munkánk gyümölcsét.