Kanadai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, miközben a klímaváltozás háttérbe szorul
A közelgő kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzusban egyre inkább háttérbe szorul a globális felmelegedés kérdése, miközben Donald Trump amerikai elnök által jelentett fenyegetés dominálja a választási agendát. A két fő jelölt, Mark Carney, a Liberális Párt vezetője és Pierre Poilievre, a Konzervatív Párt elnöke, különböző energia-infrastruktúrával kapcsolatos terveket hirdetnek, mivel Kanada igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való függőségét. Carney ígérete szerint Kanadát a hagyományos és zöld energia globális szuperhatalmává kívánja tenni, míg Poilievre a kőolaj- és gázipar fellendítését és az ipari szén-dioxid-adó eltörlését szorgalmazza. Ez a fordulat drámai különbséget mutat a 2021-es választásokhoz képest, amikor a környezetvédelem volt a legfontosabb választói aggodalom.
A 2021-es választások során a két fő párt egyetértett abban, hogy Kanadának gyorsan át kell állnia a zöld gazdaságra, és egy nettó nulla kibocsátási törvényt fogadtak el, amely 2021 júniusában lépett életbe. Most azonban ez az egység már rég eltűnt. Carney, aki március elején lett a Liberális Párt vezetője és miniszterelnök, hosszú pályafutása alatt nemzetközi szinten elismert harcosa volt a klímaváltozásnak. A Bank of England volt kormányzójaként és az ENSZ klíma-akcióért és finanszírozásért felelős különmegbízottjaként szerzett tapasztalatai alapján igyekezett erősíteni Kanadát a klímaváltozás elleni küzdelemben. Azonban miniszterelnöki mandátuma első lépéseként eltörölte a fogyasztói szén-dioxid-adót, amely a Liberálisok egyik alapvető klímapolitikai intézkedése volt, és amely 2019 óta volt érvényben. Ezt a lépést sokan politikai húzásnak tartják, mivel a konzervatívok könnyen rámutathattak a növekvő megélhetési költségekre, amelyekért szerintük a szén-dioxid-adó volt a felelős.
Catherine Abreu, a Nemzetközi Klímapolitikai Központ igazgatója szerint Carney e döntése egy új narratíva keretet hagyott figyelmen kívül. „Az, hogy az első lépéseid között van a szén-dioxid ár eltörlése, elfogadja azt a narratívát, amely szerint a klímapolitika túl sok pénzbe kerül, és nem jó számunkra” – mondta Abreu. Carney kampányának fő üzenete, hogy Kanadát a tiszta és hagyományos energia világvezető szuperhatalmává akarja tenni, hangsúlyozva pragmatikus megközelítését, és a zöld energia projektek felgyorsításáról beszél.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 2023 végére a kanadai lakosság aggodalmai a klímaváltozás miatt csökkentek, míg a megélhetési költségekkel kapcsolatos félelmek előtérbe kerültek. Az ukrajnai háború új fényt vetett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, különösen a kőolajra és a földgázra. „Több geopolitikai szövetséges érkezett hozzánk, akik azt kérik, hogy Kanadától akarják a nyersanyagaikat” – mondta Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi átalakulással foglalkozó karának professzora.
Pierre Poilievre, aki Carney kihívója, a megélhetési költségek kérdéseire építi kampányát, és szigorúbb törvényeket szorgalmaz a rend és a „woke” kulturális ügyek terén. A konzervatív párt bázisa erős az energiaipari régiókban, Poilievre pedig a kőolaj- és gázipar jelentős bővítése mellett érvel, miközben a szén-dioxid adó eltörlését is követeli. Bár nem nyilatkozott arról, hogy támogatja-e Kanada nettó nulla kibocsátási céljait, úgy véli, hogy előnyösebb lenne, ha India és más ázsiai országok a „piszkos szenet” tisztább kanadai olajra és gázra cserélnék.
A választók számára a legfontosabb kérdés azonban az, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni az amerikai elnök által okozott kihívásokat, különösen az olaj- és gázipar terén. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a kőolaj-termelés körülbelül 90%-a az amerikai piacra kerül, így az energiaárak növekedése súlyos következményekkel járhat a munkahelyekre és a gazdaságra. Carney az egyik választási vitában hangsúlyozta, hogy „a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal teljesen megváltozott”, és a vezetékhálózatok nemzeti biztonsági problémát jelentenek Kanadának.
A választási kampány során mindkét párt ígéretet tett az „energiafolyosók” felgyorsított fejlesztésére, de Carney óvatosan lavíroz a vezetékek támogatása körül, tudva, hogy azok mélyen népszerűtlenek a környezetvédők körében. Az Insurance Bureau of Canada 2024-re 8,5 milliárd kanadai dollárra becsülte a szélsőséges időjárás okozta biztosított veszteségeket, ami háromszoros növekedést jelent az előző évhez képest. A választók számára a klímaváltozás és az energiaipar kapcsán elért célok összehangolása komoly kihívást jelent, amelyet a következő választások során mindkét félnek kezelnie kell. Kanada április 28-án megy a szavazásra, és a választás kimenetele komoly hatással lehet az ország jövőbeli klímapolitikájára.
Ezeket is érdemes megnézni
Kolumbia szélerőművei: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
A legnagyobb lottónyeremények története és titkai
