
Kolumbia szélerőművei: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
José Luis Iguarán, a La Guajira északi részén élő Wayuu indián közösség tagja, nap mint nap szembesül a megújuló energiaforrások terjedésével. Amikor kilép otthonából, tíz hatalmas szélturbina látványa fogadja, amelyek a kaktuszokkal benőtt tájon át nyúlnak el a Karib-tenger felé. A Wayuu közösség, amelynek Iguarán is tagja, évszázadok óta él ebben a száraz félszigeti térségben, legeltetve a kecskéket, művelve a földet, sót bányászott és halászott. A La Guajira területén fújó erős szelek mára Kolumbia megújuló energiaforrásokra való áttérésének középpontjává tették ezt a régiót. Azonban ez a zöld energia iránti ambíció nem mentes a helyi lakosok ellenállásától és aggodalmaitól, akiknek területe mélyen összefonódik a kultúrával, hagyományokkal és a természettel való szoros kapcsolattal.
Iguarán elmondása szerint „Felébredsz, és hirtelen már nem látod a fákat. Ahelyett, hogy a természet zöldjét látnád, a turbinák látványa és zaja fogad.” A közössége most megosztja földjét a Guajira 1 nevű szélerőművel, amely Kolumbiának az egyetlen két működő szélerőműve közé tartozik. Jelenleg további 15 szélerőmű építése van folyamatban La Guajirában, és tervek vannak még több tucatnyi létesítmény létrehozására. „Éjjel a turbinák zaja megzavarja az álmainkat. Számunkra az álmok szentek” – teszi hozzá. A Wayuu közösség, amely körülbelül 380 000 főt számlál Kolumbiában és Venezuelában, különböző hagyományokkal és hiedelmekkel rendelkezik. Az álmok a szellemi világ hídját jelentik, ahol üzeneteket kapnak őseiktől, amelyeket a családon belül értelmeznek.
Bár a Guajira 1 projekt révén a közösség számos előnyhöz jutott, mint például tiszta ivóvízhez való hozzáférés, jobb utak és masszív téglaházak, a helyi lakosok nem osztják egyformán Iguarán optimizmusát. Aaron Laguna, egy Wayuu halász, aki a Cabo de la Vela tengerparti faluban él, aggasztónak tartja a szélerőművek által generált feszültséget a Wayuu közösségek között. „A szélerőművek tiszta energiát termelnek, de megosztják a Wayuu közösségeket” – mondja. Laguna közössége jelenleg konzultációs folyamatban van egy közeli szélerőmű építése miatt, és már látta, hogy mások a projektek kapcsán a tisztességtelen eljárásokra, a gyenge kompenzációkra és a kulturális normák tiszteletének hiányára panaszkodnak.
Joanna Barney, a kolumbiai Indepaz gondolkodóközpont környezetvédelmi, energetikai és közösségi programjainak igazgatója hangsúlyozza, hogy a zöld energiáról való gondolkodás nem mindig tükrözi a valóságot. „Még mindig él az a nézet, hogy ha zöld, akkor automatikusan jó” – mondja. A kolumbiai jogi keretek hiányosságai miatt a környezeti és társadalmi hatások megfelelő értékelése sem lehetséges. Az EDP Renováveis, egy spanyol vállalat például 2024 decemberében lemondott két szélerőmű építéséről La Guajirában, ami részben a helyi indián közösségek számának megduplázódásával magyarázható, akik kártérítést követeltek. E döntés hátterében állt az is, hogy az olasz Enel vállalat is elhagyta a tervezett szélerőmű projektet, hivatkozva a folyamatos tiltakozásokra, amelyek megakadályozták az építkezést.
A szélerőművek kapcsán gyakoriak a helyi tiltakozások, például az útlezárások, amelyek a helyiek hangját próbálják hallatni. Az Indepaz kutatásai szerint a projektek kapcsán a helyi lakosok közötti feszültség, sőt, erőszakos cselekmények is előfordulnak, amelyek a szélerőművek körüli nézeteltérésekből adódnak. Wieldler Guerra kolumbiai antropológus hangsúlyozza, hogy a Wayuu és a szélerőművek cégei között hatalmas szakadék feszül. Az ősi kultúrájukban a szelek nem csupán természeti jelenségek, hanem személyek, akiket tiszteletben kell tartani.
A La Guajirában folyó szélerőmű projektjei tehát nem csupán a megújuló energiaforrásokra való áttérésről szólnak, hanem mélyebb társadalmi és kulturális kérdéseket is felvetnek. A helyi közösségeknek tehát nemcsak az új energiaforrásokkal, hanem az azzal járó változásokkal is szembe kell nézniük, amelyek tükrözik a harcukat a jogokért és a megélhetésükért. A jövő talán ígéretes a tiszta energia szempontjából, de sok Wayuu lakos még mindig attól tart, hogy a fejlődés hullámaiként kiszorulnak a saját földjükből és álmaikból.

