Csapás a megújuló energia terjedésének: leállt egy jelentős szélerőmű projekt
A dán Orsted energiacég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű szélfarm projektjét, amely az Egyesült Királyság keleti partjainál, East Yorkshire közelében épült volna. Ez a fejlesztés a világ egyik legnagyobb offshore szélerőművévé válhatott volna, a tervezett kapacitása 2,4 GW volt, ami elegendő energia ellátást biztosított volna több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted azonban a költségek emelkedésére hivatkozva döntött a projekt leállítása mellett, annak ellenére, hogy már aláírt egy 15 éves szerződést az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram egy előre meghatározott áron történő értékesítését.
Az Egyesült Királyság offshore szélenergia szektora az utóbbi években jelentős költségnövekedéssel néz szembe, amit a kormány is elismert. Az Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője kiemelte, hogy a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok korlátai milyen hatással vannak az iparágra Európa-szerte. Az Orsted döntése már a második olyan eset, hogy egy fejlesztő lemond egy jelentős offshore projektről. A svéd Vattenfall cég júliusban felfüggesztette egy 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedésére hivatkozva. E projektet később a német RWE energiatársaságnak adták el, amely kijelentette, hogy folytatni kívánja a fejlesztést.
Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban. Ez a cél a munkáspárti kormány öt központi „küldetése” közé tartozik. Jelenleg az Egyesült Királyság energiájának körülbelül fele szélből, napenergiából, nukleáris és biomassza forrásokból származik. A kormány azt szeretné, ha ez az arány 2030-ra 95%-ra emelkedne, mindössze öt éven belül. Az Aurora Energy becslései szerint ehhez a szigetország offshore szélkapacitását meg kellene háromszorozni, és a napelemek, valamint a szárazföldi szélerőművek számát meg kellene duplázni. Ezen kívül jelentős fejlesztéseket igényelne az elektromos hálózat, beleértve 620 mérföld új távvezeték, alállomások és egyéb berendezések kiépítését is.
Sok helyi közösség ellenáll a közelükben tervezett nagyobb energiainfrastruktúráknak. Egyes iparági szakértők, valamint a konzervatív és reformpártok is úgy vélik, hogy a 2030-as cél nem elérhető. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora már régóta arra figyelmeztet, hogy az ilyen infrastruktúrák kiépítése ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen feladat. „Ha nem teljesítjük a nagyon rövid távú célt, az maximális költségeket fog generálni a próbálkozás során” – figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „igencsak nehéz” lesz, de szerinte egy „Herculean effort” (Herculean erőfeszítés) révén mégis megvalósítható. Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadta, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de határozottan állítja, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiabiztonság megteremtése érdekében. A kormány azt is bejelentette, hogy együtt fog működni az Orsted céggel, hogy a Hornsea 4 projektet „visszaállítsák a helyes útra”, és továbbra is úgy vélik, hogy a tiszta energia küldetés még elérhető.
A kormány szóvivője hangsúlyozta, hogy erős projektportfólió áll rendelkezésükre a tiszta energia 2030-as megvalósítása érdekében, és a küldetés-vezérelt megközelítésük biztosítja, hogy a globális nyomás és az egyes kereskedelmi döntések ellenére is elérjék céljaikat. A jövőben számos kihívás vár a brit energiaiparra, és a közvélemény, valamint a politikai döntéshozók közötti párbeszéd kulcsfontosságú lesz a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése érdekében.
Ezeket is érdemes megnézni
Mikor csökkennek újra a kamatok?
Kolumbia szélerőművei: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
