Csapás a megújuló energia fejlődésére, leállt egy jelentős szélerőmű projekt

A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentése, miszerint lemond a Hornsea 4 néven ismert óceáni szélerőmű-beruházásáról, komoly csapást jelentett az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia célkitűzéseire. A Hornsea 4 projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve lett volna, amely 2,4 gigawatt kapacitásra lett volna képes, ez pedig elegendő energiát biztosított volna több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted közleménye szerint a projekt gazdasági szempontból már nem volt életképes, annak ellenére, hogy a vállalat 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta, hogy az energiát előre meghatározott áron értékesítheti.

A brit óceáni szélerőmű szektor az utóbbi években egyre növekvő költségekkel küzdött, amit a kormány is elismert. Az Energia Biztonságáért és Zöld Jövőért Felelős Minisztérium (DESNZ) szóvivője megjegyezte, hogy „a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok korlátozásai milyen hatással vannak az iparra Európa-szerte.” Ez a második eset, hogy egy jelentős fejlesztő visszalépett egy óceáni projekttől; a svéd Vattenfall cég 2023 júliusában leállította egy 1,4 gigawatt kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedése miatt. E projektet később a német RWE energiacég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy folytatni fogja a beruházást.

Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra vonatkozó tiszta energia célkitűzésének megvalósíthatóságával kapcsolatban. Jelenleg az Egyesült Királyság áramának kicsit több mint fele származik széltől, napenergiától, nukleáris és biomassza forrásoktól. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, ami mindössze öt év múlva várható. A cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kellene háromszoroznia az óceáni szélerőmű kapacitását, és meg kellene dupláznia a napelemek és a szárazföldi szélerőművek mennyiségét. A becslések szerint jelentős fejlesztésekre van szükség az elektromos hálózatban is; ez magában foglalja 620 mérföld új villamosenergia-vezeték, alállomások és egyéb berendezések telepítését.

Számos helyi közösség ellenállást tanúsít a nagyobb energia-infrastruktúra kiépítése ellen a lakóhelyük közelében. Az iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői szerint a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta állítja, hogy az ilyen infrastrukturális fejlődés megvalósítása a megadott időkereten belül szinte lehetetlen. „Ha nem teljesítjük a nagyon rövid távú célt, az maximalizálja a megpróbálás költségeit” – figyelmeztetett.

Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél „nagyon nehéz” lesz, de szerinte egy „Herkulesi erőfeszítéssel” elérhető. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elfogadta, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a költségek csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonságának növelése érdekében.

A kormány bejelentette, hogy együtt kíván működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt újbóli elindítása érdekében, és azt állította, hogy a tiszta energia küldetése továbbra is elérhető. A szóvivő megjegyezte: „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-ra való megvalósítása érdekében, és küldetésvezérelt megközelítésünk biztosítja, hogy át tudjuk navigálni a globális nyomásgyakorlás és az egyéni kereskedelmi döntések kihívásait a céljaink elérése érdekében.” A jövőbeli energiaátmenet tehát már elkezdődött, de az mindenképpen rámutat arra, hogy az út nem mentes a nehézségektől.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ce848g8l8vro