Kína szén-dioxid-kibocsátása csökkenhet – amit tudni érdemes róla

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a legutóbbi kibocsátáscsökkentés valóban azt jelenti-e, hogy Kína elérte a szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát. Az ország, amely a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, az utóbbi években számos intézkedést hozott a környezeti hatások csökkentésére, azonban a kérdés, hogy ezek az intézkedések elegendőek-e a kibocsátások tartós csökkentéséhez, továbbra is vitatott.

Kína szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt, ezzel párhuzamosan pedig a gazdasági növekedés is gyors ütemben zajlott. A 2020-as évben a világjárvány következtében tapasztalt gazdasági leállások ideiglenes csökkentést eredményeztek a kibocsátásokban, azonban a gazdaság újraindulása után sokan attól féltek, hogy a kibocsátási szint ismét emelkedni fog. Az utóbbi hónapokban azonban a hivatalos adatok szerint Kína szén-dioxid-kibocsátása csökkent, ami arra utal, hogy talán elérkezett a fordulópont.

Az egyik legfontosabb tényező, ami a kibocsátások csökkenéséhez vezetett, a megújuló energiaforrások használatának növekedése. Kína élen jár a nap- és szélenergia fejlesztésében, és az ország célja, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások részesedése jelentősen nőjön az energiamixben. Az ilyen típusú beruházások segítenek csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, ami végső soron a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez vezethet.

A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a kibocsátások csökkenése nem feltétlenül jelenti a végleges megoldást. Sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy Kína gazdasági növekedésének fenntartásához szükség van a szén-alapú energiaforrásokra, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra elhagyni. A gazdasági növekedés érdekében a kormányzatnak folytatnia kell a szén használatát, ami ellentmondásos helyzetet teremt.

A Kínai Kommunista Párt vezetése már korábban bejelentette, hogy célja 2030-ra a kibocsátások csúcsának elérése, és 2060-ra a szén-dioxid-semlegesség elérése. Ezek a célkitűzések azonban sokak számára túl ambiciózusnak tűnnek. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a kormányzatnak valószínűleg kompromisszumokat kell kötnie, amelyek megnehezíthetik a kibocsátások csökkentését.

Különböző elemzések szerint a jövőbeli kibocsátások alakulása nagymértékben függ Kína gazdasági politikájától és a globális energiaárak alakulásától is. Amennyiben a fosszilis tüzelőanyagok árai emelkednek, a kormányzat valószínűleg kénytelen lesz visszatérni a szén használatához, hogy támogassa a gazdasági növekedést.

A szakértők véleménye tehát megoszlik: míg egyesek optimisták a kibocsátások csökkenése miatt, mások óvatosságra intenek, és figyelmeztetnek, hogy a jövőbeli politikai döntések és gazdasági körülmények jelentős hatással lehetnek Kína kibocsátásainak alakulására. A globális klímaváltozás elleni harc érdekében Kína szerepe kulcsfontosságú, és a nemzetközi közösség figyelemmel kíséri az ország lépéseit.

Az elkövetkező hónapokban és években Kína kibocsátásainak alakulása nemcsak az ország jövőjét, hanem a globális klímaváltozás elleni erőfeszítéseket is befolyásolni fogja. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fenntartható fejlődés érdekében elengedhetetlen, hogy Kína továbbra is elkötelezett maradjon a megújuló energiaforrások iránt, és törekedjen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.