India és Pakisztán feszültségcsökkentési lehetőségei

Az India és Pakisztán közötti hosszú ideje tartó feszültség újabb, aggasztó fordulatot vett, amely világszerte felhívta a figyelmet a szükséges nyugalomra. Az első reakciók azt sugallták, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai repülőgépet is lelőttek – amit Delhi nem erősített meg –, mindkét fél „győzelmet” könyvelhetett el, és ezáltal csökkenthette volna a feszültséget. Azonban a helyzet súlyosbodása, amely hosszan tartó viszályokhoz vezethet, komoly aggodalmakat vet fel. Az előző konfliktusok során, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhi és Iszlámábád vezetőire, hogy irányítsák a helyzetet és csökkentsék a feszültséget. Jelenleg azonban a szenvedélyek felerősödtek, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a csúcsra hágott. A két szomszédos ország a legnagyobb háborús fenyegetettség előtt áll az elmúlt évtizedekben.

Ayesha Siddiqa, a londoni King’s College kutatója, úgy véli, hogy a világ közössége csendben marad, ami veszélyes helyzetet eredményez. „Bár a konfliktus évtizedek óta tart, most először találkozik a két ország olyan helyzettel, ahol senki nem figyeli őket, és nem mondja nekik, hogy álljanak meg” – mondta. Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi valószínűleg továbbra is vádaskodhat egymás ellen. Marco Rubio amerikai külügyminiszter már figyelmeztette India és Pakisztán vezetőit a feszültség csökkentésére, de más amerikai vezetők véleménye eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjújában kifejtette, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. „Szeretnénk, ha ez a helyzet minél gyorsabban csillapodna. De nem tudjuk irányítani ezeket az országokat” – tette hozzá.

Vance éppen Indiában tartózkodott, amikor a militanták támadása történt a megszállt Kasmírban, amely 26 civil halálát okozta. Trump elnök korábban a két ország közötti feszültséget „szégyennek” nevezte. A korábbi India-Pakisztán konfliktusok, például 2019-ben, gyorsan lecsillapodtak, amikor India „sebészeti csapásokat” hajtott végre, amelyeket terörista táborok ellen irányítottak Pakisztán területén. Az események következményeként egy indiai katonai repülőgépet lelőttek, és a pilótát elfogták Pakisztánban, aki két nappal később szabadon bocsátásra került, valószínűleg Washington és más világpowerek közbenjárásának hatására. Jelen konfliktus azonban más intenzitással bír, és a szenvedélyek mindkét oldalon felnagyultak.

Míg a Trump-kormány prioritásai inkább a vámok, Kína és az Ukrajna-orosz helyzet körül forognak, úgy tűnik, hogy a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseire van szükség a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális közötti feszültség csökkentésére. Egy másik világpolitikai hatalom, amely szintén érdekelt Dél-Ázsiában, Kína. Peking szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábáddal, és több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó részeként, hogy elősegítse a kereskedelmet. Kínának szintén megoldatlan határproblémái vannak Indiával, és a két ország 2020-ban határütközésbe keveredett a Himalája területén. Ennek ellenére Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere.

Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi ügyek szakértője szerint, ha az Egyesült Államok nem érdeklődik az India-Pakisztán feszültség megoldása iránt, akkor más állandó tagoknak, mint például a P5-nek, be kell lépnie a konfliktus kezelésébe. „Ez az ő felelősségük is” – tette hozzá. India Pakisztánt vádolja azzal, hogy támogatja a kasmíri szeparatistákat, akik a múlt hónapban turisták ellen hajtottak végre halálos támadást. A kínai szakértő hangsúlyozza, hogy a P5 tagok „hiteles nyomozást indíthatnak az ügyben”, hogy kezeljék India aggályait.

A Perzsa-öböl államai, mint például Katár, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, akik szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, fokozhatják a közvetítői erőfeszítéseiket. Szaúd-Arábia külügyi államminisztere, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Delhibe, amit a feszültség növekedése közepette meglepő látogatásnak tartottak. „Jó találkozón vagyunk Adel Al-Jubeirrel” – mondta Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, hozzátéve, hogy kollégája „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról”. A szaúdi miniszter pénteken Iszlámábádba utazott, hogy beszélgessen Pakisztán vezetőivel, ahol körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik.

A jelenlegi válságból való kivezető út lehet egy olyan helyzet, ahol mindkét fél győzelmet könyvelhet el, hogy ezzel megnyugtathassák a közvéleményt. Delhi szerint a rakétacsapások a gyanús militanták búvóhelyeire Pakisztánban és a Pakisztán által irányított Kasmírban része annak az elköteleződésnek, hogy „felelősségre vonják” a múlt havi pahalgami támadás elkövetőit. „India már kijelentette, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők visszavágnak, az erős választ vonna maga után Indiától” – mondta D S Hooda, nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán, különösen a hatalmas hadserege, szeretné megmutatni a népének, hogy meg tud állni India ellen, és tanulságot adni neki azzal, hogy öt indiai repülőgépet is lelőtt a légiharc során. India azonban nem ismerte el, hogy a jelenlegi összecsapás során elvesztett volna bármilyen harci repülőgépet. Siddiqa szerint a jelenlegi válság kimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki. „India céljai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami nagyobb eléréséig” – mondja. Az indiai Premier League esetleges újbóli folytatása a „nemzet hangulatától” is függ, tette hozzá a korábbi indiai kapus, Deep Dasgupta. A világ vezetői arra szólították fel a két felet, hogy tanúsítsanak „tartózkodást”, miközben a feszültségek fokozódnak. A BBC riporterei meglátogatták az indiai légicsapás helyszínét a pakisztá

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo