Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – következmények várhatóak
Donald Trump elnök nem csupán egy új falat emelt, hanem egy olyan kereskedelmi politikát is bevezetett, amely a legtöbb termékre 10%-os vagy annál magasabb vámot vet ki az Egyesült Államokba érkező termékekre. Ez a döntés, amely a munkalehetőségek és munkahelyek védelmét célozza, valójában egy „fal”, amely a munkát próbálja megvédeni, nem pedig a bevándorlókat zárja ki. Ezt a politikát fontos a történelmi kontextusba helyezni, hiszen az Egyesült Államok ezzel a lépéssel egy évszázadot lépett vissza a protekcionizmus terén. A vámok mértéke olyan szintre emelkedik, amely már nem csupán a G7 és G20 országok fölött áll, hanem olyan országokkal, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán is összevethető.
A múlt héten nem csupán egy globális kereskedelmi háború kezdődött, és nemcsak a tőzsdék zuhanásához vezetett, hanem az Egyesült Államok, mint a világ vezető gazdasága, határozottan hátat fordított a globalizáció folyamatának, amelyből az utóbbi évtizedekben jelentős hasznot húzott. E döntésével a Fehér Ház egyúttal elfordult a hagyományos közgazdaságtan és diplomácia alapelveitől is. Trump bejelentésében többször is hivatkozott 1913-ra, amely a szövetségi jövedelemadó bevezetésének és a vámok jelentős csökkentésének éve volt. Ekkor az Egyesült Államok kormánya jórészt a vámokból finanszírozta magát, és nyíltan protekcionista politikát folytatott Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiáját követve.
A Fehér Ház tanulsága az volt, hogy a magas vámok tették naggyá Amerikát, és nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra. Ezzel szemben a globalizációt és a szabad kereskedelmet David Ricardo 19. századi brit közgazdász elméletei támasztják alá, különösen az 1817-es Összehasonlító Előnyök Elmélete. Az alapgondolat az, hogy az egyes országok különböző dolgok előállításában jók, saját természeti erőforrásaik és népességük találékonysága alapján. Ha mindenki specializálódik arra, amiben a legjobb, és szabadon kereskedik egymással, akkor a világ, valamint az abban élő országok is jobban járnak.
A közelmúlt eseményei azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államok már nem hisz ebben az elméletben. A Fehér Ház kereskedelmi képviselője által készített számítások, amelyek a vámok mértékének meghatározására szolgálnak, inkább a kereskedelmi többleteket célozzák meg. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy ha egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok tőle vásárol, az „csalásnak” számít, és ezért vámot érdemel. Ez a megközelítés olyan országokat céloz meg, amelyek kereskedelmi többlettel rendelkeznek, nem pedig azokat, ahol a kereskedelmi korlátok nyilvánvalóak.
A kereskedelmi politika célja, hogy az Egyesült Államok 1,2 trillió dolláros kereskedelmi deficitét megszüntesse. Az eljárás nemcsak az úgynevezett „fejlett” országokat célozza meg, hanem a szegényebb országokat és feltörekvő gazdaságokat is. Miközben a különböző országok eltérő okokból rendelkeznek többletekkel vagy hiányokkal, a kereskedelem alapja éppen az a különbözőség, amely lehetővé teszi a termékek cseréjét. Az Egyesült Államok azonban úgy tűnik, hogy már nem hisz ebben az elméletben.
A Trump-adminisztráció úgy véli, hogy a globalizáció nem működött, mivel a gazdag országok nem tudtak előrelépni a termelési láncban, míg a szegényebb országok a „szimplább” termékek gyártására korlátozódtak. Az Egyesült Államok elfordulása a globalizációtól nemcsak a kereskedelmi háború következményeit tükrözi, hanem a belső politikai választásokra is hatással van. Míg a szolgáltatási szektor, mint a pénzügyi szolgáltatások és a technológia, virágzott, a gyártás elvesztése komoly társadalmi problémákat okozott.
Az elnök ígérete, miszerint a munkahelyek visszatérnek, nemcsak a gyártóiparban, hanem az egész Egyesült Államok területén is, valószínűleg részben megvalósulhat. Az amerikai cégek, amelyek eddig a globális ellátási láncokra építettek, most szembesülnek azzal a kihívással, hogy újra kell gondolniuk stratégiáikat. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a globális kereskedelmi rendszer, amely az Egyesült Államok gazdasági növekedésének alapját képezte, most veszélybe került. Az elnök által bevezetett protekcionista politika nemcsak az Egyesült Államok gazdasági helyzetét, hanem a világ többi részének kereskedelmi kapcsolatait is jelentősen befolyásolhatja. A jövőben más országok is döntéseket hoznak a kereskedelem terén, ami új szövetségek kialakulásához vezethet. A globális gazdaság átalakulása pedig elkerülhetetlennek tűnik.
Ezeket is érdemes megnézni
Kolumbia szélerőművei: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
Trump és Starmer bejelentik a vámcsökkentési megállapodást
