Az élet más bolygókon: mit jelent ez az emberiség számára

A tudományos felfedezések nem csupán tudásunkat bővítik, hanem mélyebb változásokat is hoznak a gondolkodásunkban, hiszen megmutatják az Univerzum méreteit és a bennünket körülvevő világban betöltött helyünket. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az űrhajók először küldtek vissza képeket a Földről, egy másik pedig az idegen élet felfedezésének lehetősége, amely most egy lépéssel közelebb került. A K2-18b nevű exobolygón felfedeztek egy olyan gázt, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Ez a felfedezés felveti a kérdést, hogy valóban megtalálhatjuk-e az idegen életet, és ezzel azt a lehetőséget, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban.

A Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének professzora, Nikku Madhusudhan úgy véli, hogy elérkeztünk egy alapvető kérdés megválaszolásához. Az emberi történelem során őseink már régen meséltek az égen élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalakat látnak a Mars felszínén, ami spekulációkat indított el arról, hogy a közeli bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehet. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet generáltak, így az űrlényeket gyakran fenyegetésként ábrázolták, nem pedig reményforrásként.

Ma, évtizedekkel később, a Földtől távolabb, egy másik csillag körül keringő bolygóról érkezett az eddigi legmeggyőzőbb bizonyíték idegen életre. A NASA és más űrügynökségek korábban a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta már közel 6000 exobolygót fedeztek fel, melyek közül sok gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz. Néhány bolygó túl forró vagy túl hideg ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajtuk, míg mások az úgynevezett „Aranyhajzón” belül találhatóak, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy élet támadhasson.

Madhusudhan professzor úgy véli, hogy galaxisunkban több ezer potenciálisan lakható bolygó létezhet. Az exobolygók felfedezése során a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni a bolygók légkörének kémiai összetételét. Az ambíciójuk lélegzetelállító volt: a cél az volt, hogy a távoli világok légkörén átszűrődő csillagfényt megfigyeljék, és molekulák kémiai lenyomatait, az úgynevezett biosignatúrákat tanulmányozzák. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b-n felfedezte a gázt, a valaha épített legnagyobb űrteleszkóp, és a 2021-es indítása óta óriási reményeket fűznek a földön kívüli élet kereséséhez.

Bár a Webb teleszkóp rengeteg lehetőséget kínál, korlátai is vannak; például nem képes észlelni olyan távoli bolygókat, mint a Föld, mivel a csillagok fénye elnyomja a jeleiket. A NASA ezért egy új megfigyelőközpontot tervez, a Lakható Világok Obszervatóriumát (HWO), amely a 2030-as években indulna, és képes lenne a Földhöz hasonló bolygók légkörének megfigyelésére. Ezen a téren a 2020-as évek végén üzembe helyezendő Európai Déli Obszervatórium (ESO) rendkívül nagy teleszkópja is fontos szerepet játszhat, amely a legnagyobb tükörrel rendelkezik a világon.

Madhusudhan professzor két éven belül elegendő adatot szeretne gyűjteni ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a biosignatúrák létezését a K2-18b körül, de ha ez sikerül is neki, az nem jelenti a felfedezés ünneplését. Sokkal inkább egy újabb tudományos vita kezdetét jelenti arról, hogy a biosignatúrák létrejöhettek-e nem élő anyagok által is. Az idő előrehaladtával, ahogy egyre több adat gyűlik össze, a tudósok véleménye fokozatosan elmozdulhat abba az irányba, hogy valóban létezhet élet más világokon.

Bár a tudományos közvélemény lassan változik, a felfedezés jelentős társadalmi hatásokat hordoz. Madhusudhan kijelentette, hogy ha valóban létezik élet más bolygókon, az alapvetően megváltoztatja az emberi pszichét és azt, ahogyan a világra tekintünk. Az idegen élet felfedezése nemcsak a tudomány számára hozhat új lehetőségeket, hanem a társadalom számára is olyan reményt adhat, amely összeköti az embereket, és csökkenti a közöttük feszülő határokat. A felfedezés tehát nemcsak tudományos, hanem kulturális és szociális szempontból is mérföldkőnek számít az emberiség történetében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno