Miliband globális együttműködésre szólít fel az energiahelyzet miatt
Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere, a globális energiaellátás kockázatainak csökkentése érdekében a nemzetek közötti együttműködés szükségességére hívta fel a figyelmet. E szavakat a londoni energiatudományi csúcs megnyitóünnepségén mondta el, amelyen több mint 50 ország képviselője vett részt, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió delegáltjai is. Miliband figyelmeztetett arra, hogy az energia „fegyverként való felhasználása” komoly kockázatokat jelent, utalva ezzel a közelmúltban kirobbant orosz-ukrán konfliktus gázárakra gyakorolt hatására.
A találkozó célja, hogy a résztvevők megvitassák a háborúk okozta energiaellátási kockázatok csökkentését, különös figyelmet fordítva Európára és a Közel-Keletre, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúra, a szélsőséges időjárásra, a mélytengeri kábelek elleni támadásokra és a kiberháborúra. Miliband megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy bár elismeri a fosszilis tüzelőanyagok értékét az energiamixben, az Egyesült Királyság számára a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások használatában rejlik. Ezt nem csupán a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében tartja fontosnak, hanem az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében is.
A csúcsot az Egyesült Királyság és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közösen szervezi. Az IEA vezetője, Fatih Birol a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a nemzetközi színtéren növekvő „fragmentáció” tapasztalható, ami megnehezíti az országok számára a legnagyobb energiaellátási kockázatok megoldását. „Ahelyett, hogy együttműködés lenne, a nemzetek valóban kihívások elé állítják egymást. Véleményem szerint az energiaellátás biztonsági kihívásainak tartós megoldása az országok közötti együttműködésen keresztül valósulhat meg” – emelte ki Birol.
Bár nem nevezett meg konkrét országokat, a kapcsolatok romlása kétségtelenül hatással volt az energiaárakra, különösen az ukrajnai háború és Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja miatt. A globális gázárak a háború kitörése után megugrottak, és azóta is csaknem 50%-kal magasabbak a koronavírus előtti szinthez képest. Európa kezdetben sikeresen pótolta a gázhiányt, miután Oroszország ellen szankciókat vezettek be, az Egyesült Államokból importált cseppfolyósított földgáz (LNG) révén. Azonban ez a beszerzési lehetőség most veszélybe került, mivel a blokkal és Trump elnökkel való kapcsolatok egyre romlanak.
A csúcstalálkozón való amerikai részvételt Birol „sikernek” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Trump-adminisztráció erősen bírálta a globális energiafelügyeletet a tiszta energia népszerűsítése és az olaj- és gáztermelés csökkenésére vonatkozó előrejelzései miatt. Számos think tank és kutató azonban megvédte az IEA álláspontját, hangsúlyozva, hogy az ügynökség megbízhatóbb előrejelző, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok.
Miliband említette, hogy a brit kormány célja, hogy 2030-ra Nagy-Britannia villamosenergia-mixének 95%-át tiszta energiaforrások adják, míg jelenleg ez az arány körülbelül 60%. A BBC R4 Today programjának nyilatkozva Miliband kijelentette, hogy ez a lépés garantálni fogja az alacsonyabb energiaárakat 2030-ra. Ezen kívül felolvasta Károly király levelét, amelyben a király hangsúlyozta, hogy a tisztább energiaforrásokra való átmenet során a nemzetek közötti tapasztalatcsere rendkívül fontos, különösen a globális délen és a Commonwealth országai között. A világ energiaátmenete jelenleg zajlik, de nem zökkenőmentes, és számos kihívással kell szembenéznie a jövőben.
Ezeket is érdemes megnézni
Fecskék eltűnése a kertekből, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet
Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – következmények várhatóak
