Két ember letartóztatása magyar kémkedési ügyben Ukrajnában

Ukrán hírszerzési források szerint az ország felfedezett egy kémhálózatot, amelyet a magyar állam üzemeltetett azzal a céllal, hogy információkat gyűjtsön Ukrajna védelmi rendszereiről a két ország határának közelében. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) bejelentette, hogy két gyanúsított magyar kém letartóztatására került sor, akiket azzal vádolnak, hogy titkos információkat gyűjtöttek. Az SBU közleménye szerint ez az első alkalom, hogy az ukrán hatóságok lelepleztek egy magyar katonai hírszerző hálózatot, amely kémkedési tevékenységet folytatott Ukrajna kárára.

Peter Szijjarto, Magyarország külügyminisztere a hírekre reagálva hangsúlyozta, hogy ezeket az állításokat óvatosan kell kezelni, és szerinte propaganda gyanúja merül fel, amíg hivatalos információk nem érkeznek a történtekről. A Magyar ATV televíziós csatornán tett nyilatkozatában Szijjarto megjegyezte, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak „anti-magyar propagandát”, amely nem mindig alapul valós tényeken. A külügyminiszter nem tagadta közvetlenül a vádakat, de a pénteki napon bejelentette, hogy két ukrán diplomatát kiutasítottak Budapestről.

Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO tagja, mindkét szövetség szoros szövetségese Ukrajnának, azonban Viktor Orban elnök többször is Oroszország mellett foglalt állást az ország Ukrajna elleni inváziója óta. Az állítólagos kémhálózatot a magyar katonai hírszerzés alakította ki azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsön a légvédelmi rendszerek elhelyezkedéséről és számáról, valamint a jogvédelmi tisztviselőkről és járműveikről a nyugati Kárpátalján. Ez a terület 84 mérföld (137 km) hosszú határral rendelkezik Magyarországgal.

A gyanúsítottak, akiket „árulóknak” nevezett az SBU, korábbi ukrán katonák voltak, akiket állítólag egy magyar hírszerző tiszt felügyelt. Az SBU állítása szerint a férfi átlépte a határt Magyarországra, hogy jelentést tegyen irányítójának, és ezért pénzt és kommunikációs eszközöket kapott. Az SBU nem részletezte, hogyan derült fény a feltételezett hálózatra. A letartóztatottakat otthonaikban tartóztatták le, és telefonokat, valamint egyéb bizonyítékokat koboztak el, amelyek arra utaltak, hogy kémkedő tevékenységet folytattak. A gyanúsítottakat hazaárulással vádolják, ami akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújthatja őket.

A Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok feszültté váltak azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziója több mint három éve megkezdődött. Orban kormánya megpróbálta blokkolni az EU segítségcsomagjait Ukrajna számára, ellenállt az orosz olaj- és gázszankcióknak, valamint ellenezte, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz. Magyarország 1999 óta a NATO tagja, de a hatalomra jutása óta Orban kormánya sokszor ellentmondásos politikát folytatott a nyugati álláspontokkal.

Bár a letartóztatások és a feltételezett kémhálózat viszonylag kisebb jelentőségű eseménynek tűnik, a helyzet érzékeny hadászati természetének következtében sokkal komolyabbá válik. Ukrajna és Magyarország határa távol esik a frontvonalaktól, és ez a helyzet kevésbé befolyásolja a déli és északkeleti harcokat, ahol Oroszország körülbelül 20%-át ellenőrzi az ukrán területnek. Ugyanakkor Oroszország, amely rakétákat és drónokat használ Ukrajna különböző részeinek célba vételéhez, valószínűleg szívesen tudná, hol találhatók az ukrán katonai eszközök.

Ben Wallace, volt brit védelmi miniszter a BBC Radio 4 Today című műsorában kifejtette, hogy nem ez az első alkalom, amikor Ukrajna Magyarországot szubverziós tevékenységgel vádolja. Megjegyezte azonban, hogy a mostani célpontok katonai jellegének érzékeny volta miatt a helyzet sokkal súlyosabb. Wallace arra is felhívta a figyelmet, hogy ki lenne az a végső címzett, akihez ez a titkos információ eljutna Ukrajna határain belül. Az ukrán helyzet további bonyodalmait mutatja, hogy miközben a NATO többi tagja egységet próbál fenntartani Oroszország folytatódó inváziójával szemben, ezek a hírek nem lesznek üdvözölve. Kárpátalján körülbelül 150 000 magyar él, ami a 2001-es hivatalos népszámlálás adatai alapján van, és a két ország közötti feszültség gyökerei sokáig visszanyúlnak a helyi magyar közösség jogainak védelmére irányuló konfliktusokhoz.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy8dx16q3nzo