Képes lesz egy állatkertben született hiúz a vadonban boldogulni?

Ahogy a ketrecének ajtaja kinyílik, a hiúz szagolni kezd, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, majd óvatosan lépni kezd a németországi Fekete-erdő felé. A Cornwall állatkertjében született hiúz lehet az első olyan állat, amelyet az Egyesült Királyságban születtek, és sikeresen szabadon engednek a vadonba. Az állatkertekben született és nevelt állatok ritkán kerülnek vissza a természetbe, mivel általában hiányoznak belőlük a túlélési képességek, vagy túlságosan hozzászoktak az emberi interakciókhoz. Azonban a nőstény hiúzok hiánya az európai tenyésztési programban különös kérést eredményezett a Newquay állatkertből származó macska iránt. Az állatot Németországba szállították, ahol a következő hónapokban egy kerítésen belül figyelik majd, hogy felkészült-e a kihívásra.

A BBC ezúttal is a helyszínen volt, amikor a Newquay hiúzát egy teherautóra rakták, amely Dél-Németország felé indult. Két nappal később már Németországban voltunk, ahol az állatot egy 1200 négyzetméteres kerítésbe terelték. John Meek, a Newquay állatkert munkatársa szintén ott volt, hogy lássa, amint a hiúz óvatos lépésekkel belép új otthonába. „Nagy fiú vagyok, de néhány könnycsepp is megjelent a szememben” – mondta. „Manapság az állatkertek nem azért vannak, hogy állatokat zárjanak kalitkába. Azért vannak, hogy a megőrzés érdekében dolgozzanak. És ez valóban a megőrzés megvalósulása.”

Európa erdeiben már több ezer hiúz él vadon, de folynak az erőfeszítések, hogy új macskákat vezessenek be, melyekkel növelni lehet a genetikai sokféleséget, különösen Közép-Európában. Bár hivatalosan nem klasszikus „nagy macskának” számít, az eurázsiai hiúz akár 30 kilogrammot is nyomhat, és szarvasokra vadászik táplálékért. Egykor az Egyesült Királyságban is őshonos volt, de századokkal ezelőtt kihalt, és mivel a brit szarvasállomány rekordmagasságokat ért el, már régóta felmerül a reintrodukció szükségessége.

„Alapvetően én vagyok a Tinder a zoo-ból származó hiúzok számára” – mondta Dina Gebhardt, a Berni Állatpark hiúz-tenyésztési koordinátora, amikor Zoom-on beszélgettem vele. Ő volt az, aki SOS-t küldött a Newquay hiúzért. Az EEP (Európai Veszélyeztetett Fajok Program) hiúz-tenyésztési koordinátoraként ő felelős a nőstények és hímek összeillesztéséért az egész kontinensen, valamint az utódok új otthonának megtalálásáért. „A természetünk nagyon fragmentált, a vasutak, utcák és városok miatt. Ez sok akadályt teremtett a hiúzok számára, ami beltenyészethez vezetett” – magyarázta Dina. Ennek leküzdésére Dina olyan fiatal hiúzokat keres, akiket be lehet vezetni a vadonba, hogy növeljék a számukat és javítsák a genetikai eloszlást.

Általában Dina hiúzai születésüktől fogva a lehető legkevésbé érintkeznek emberekkel, kifejezetten a szabadon engedés szándékával. De tavaly, Dina frusztrációjára, különösen sok hím hiúz született. Egy sikeres visszavadítási programhoz sokkal inkább nőstényekre van szükség, mint hímekre. Így Dina felkereste a Newquay állatkertet, hogy megkérdezze, elérhető-e a kétéves nőstény. „Természetesen azonnal igent mondtunk, ez az, amit nagyon szeretnénk tenni” – mondta John Meek, a Newquay állatkert növény- és állatgondozója.

A következő hónapokban a hiúzt figyelemmel kísérik, hogy megmutassa-e a szükséges készségeket a vadonban való túléléshez. A préda elfogása és megölése nem várhatóan problémát jelent. „Ha ismered a macskákat, tudod, hogy még egy olyan macska is, amely egész életét egy szobában töltötte, amikor kikerül, képes megölni egy madarat vagy egy egeret” – mondta Eva Klebelsberg, aki a Baden-Württemberg hiúz-visszavadítási programját vezeti. Az erdőn kívül, Karlsruhe mellett állva egy őz hulla felett álltunk, amelyet a helyi hiúzok ejtettek el. Az állat nyakán található szúrásnyomok egyértelmű jelei a prédának. „Európa ökoszisztémáiból hiányoznak a nagy ragadozók” – magyarázta Eva, hozzátéve, hogy a hiúz segít szabályozni a szarvaspopulációkat, valamint biztosítja, hogy azok folyamatosan mozogjanak, és ne pusztítsák ki az erdős területeket.

A Newquay hiúz sorsa szempontjából kulcsszerepet játszik a humán-állat kapcsolat. Mivel életének egészét rácsok mögött töltötte, látva a látogatókat, és etetve a gondozók által, bizonyítania kell, hogy nem fog törekedni az emberi interakciók keresésére. „Közép-Európa nagyon zsúfolt, és nincsenek sok hely, ahol elegendő tér lenne a nagyobb állatoknak” – mondta Dr. Marco Roller, a Karlsruhe állatkert vezetője, aki a kerítést irányítja. „Nem akarunk ember-állat konfliktusokat. Számunkra fontos, hogy ne legyenek agresszív vagy kíváncsi állatok, amelyek városokon vagy emberi települések közelében mozognak.” A Newquay hiúz végső sorsáról a nyár végén születik döntés, miután több hónapon keresztül szoros megfigyelés alatt tartják.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c8074ry1yr5o