A jövő űrutazása: Robotok váltják fel az űrhajósokat?
Karácsony estéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, megközelítette a Napot, és ezzel történelmi pillanatot teremtett, hiszen közelebb járt a Naphoz, mint bármely más ember által készített objektum valaha. A szonda célja az volt, hogy többet megtudjon a Napról és annak Földre gyakorolt hatásáról, különösen a téridő időjárására. Ez a küldetés azonban nem igényelt emberi beavatkozást: a Parker Solar Probe előre programozott feladatait önállóan hajtotta végre, miközben elhaladt a Nap mellett, anélkül hogy bármilyen kommunikációt folytatott volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben robotikus szondák utaztak a Naprendszer különböző részeibe, olyan helyszínekre, ahová az emberek eljutása lehetetlen. A Parker Solar Probe 10 napos repülése alatt 1000 °C-os hőmérsékleteket tapasztalt, ami megmutatta, hogy a modern technológia milyen messzire jutott.
Ezeknek az autonóm űrszondáknak a sikere, valamint az új, fejlett mesterséges intelligencia (AI) fejlődése arra a kérdésre irányítja a figyelmet, hogy milyen szerepe lehet az embereknek a jövőbeli űrkutatásban. Néhány tudós kétségét fejezi ki afelől, hogy a jövőben szükség lesz-e emberi űrhajósokra. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza szerint a robotok fejlődése folyamatos, és az érvet, hogy embereket kell küldeni az űrbe, egyre inkább megkérdőjelezik. Szerinte a közpénzeket nem szabad emberek űrutazására fordítani, hiszen a Földön élő gazdag emberek számára csupán kalandos élményként szolgálhat.
Andrew Coates, a University College London fizikusa egyetért Rees véleményével, hangsúlyozva, hogy a robotok komoly előnyöket kínálnak az űrkutatás terén. A robotok képesek messzire eljutni és olyan feladatokat ellátni, amelyeket az emberek nem tudnának, ráadásul költséghatékonyabbak is. A mesterséges intelligencia fejlődésével a robotok egyre intelligensebbé válhatnak. Viszont felmerül a kérdés: mi lesz a jövő űrhajós generációjával, és vannak-e olyan feladatok, amelyeket az emberek képesek elvégezni az űrben, de a robotok sosem tudnának?
A robotikus űrszondák már minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, míg az emberek csupán két helyszínt értek el: a Föld körüli pályát és a Holdat. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve 1961-től, amikor Jurij Gagarin, a volt Szovjetunió pilótája lett az első űrkutató. A legtöbben a Föld körüli pályán vagy szuborbitális repüléseken vettek részt. Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa és a „A City on Mars” című könyv társszerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a presztízs mindig is motiváló tényező marad, amiért embereket küldenek az űrbe, hiszen ez nagyszerű módja annak, hogy a politikai rendszerek hatékonyságát és az emberek tehetségét bemutassák.
Emellett az emberek kutatásokat és kísérleteket végeznek a Föld körüli pályán, például a Nemzetközi Űrállomáson, és ezek révén fejlődik a tudomány. A robotok is hozzájárulhatnak a tudományos kutatáshoz, mivel képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnának, és eszközeiket használva tanulmányozni tudják a bolygók légkörét és felszínét. Dr. Weinersmith kiemeli, hogy az emberek sokoldalúbbak, és gyorsabban végeznek el feladatokat, de az űrben való életfenntartás költséges és nehézkes. Az író Samantha Harvey 2024-es Booker-díjas regényében, az „Orbital”-ban így fogalmaz: „A robotoknak nincs szükségük hidratálásra, tápanyagokra, ürítésre vagy alvásra… Nem akarnak és nem kérnek semmit.”
A robotok hátrányai közé tartozik, hogy sok esetben lassúak és módszeresek. Például a Mars felszínén lévő roverek alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Dr. Ian Crawford, a londoni egyetem bolygótudósa arra figyelmeztet, hogy bár az AI képes legyőzni az embereket sakkban, ez nem jelenti azt, hogy az űr felfedezésében is felülmúlhatják őket. Ugyanakkor hiszi, hogy az AI algoritmusok segíthetnek a roverek hatékonyságának növelésében.
A technológia egy új dimenziót is behozhat az űrutazásba, lehetővé téve az űrhajósok számára, hogy bizonyos feladatokat automatizáljanak, így több időt szentelhetnek a tudományos kutatásoknak. Dr. Kiri Wagstaff, a NASA egykori munkatársa, hangsúlyozza, hogy az AI segítségével monoton feladatokat lehet automatizálni, így az űrhajósok jobban tudnak koncentrálni a fontosabb kutatásokra. Ugyanakkor a roverek teljesítménye korlátozott a számítási teljesítményük miatt, hiszen nem képesek olyan összetett feladatok elvégzésére, mint például a nagyméretű nyelvi modellek használata.
A NASA Valkyrie robotja, amely a Johnson Űrközpontban készült, szintén új lehetőségeket kínál az űrben végzett feladatok ellátására. A Valkyrie humanoid robot, amely 300 fontot nyom és 6 láb 2 hüvelyk magas, képes olyan feladatokat végezni, amelyeket korábban emberek hajtottak végre. A NASA Robonautja, amely az első humanoid robot volt az űrben, szintén bizonyította, hogy a robotok milyen hatékonyan képesek elvégezni az emberek által végzett feladatokat.
A jövőbeli űrkutatási tervek között szerepel, hogy az emberek visszatérjenek a Holdra, a NASA Artemis programja keretében, amely már az évtized végén elindulhat. Közben Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, Mars-kolónia létrehozásáról álmodik, ahol emberek élhetnek. A célja, hogy a Starship nevű járművel 100 embert szállítson egyszerre, és 20 éven belül egymillió ember éljen a Marson. A tudományos közösség azonban figyelmeztet arra, hogy rengeteg ismeretlen és technikai kihívás vár ránk, mielőtt valóban emberi telepesek élhetnének a Marson.
Miközben a jövőbeli űrkutatás egyre inkább a robotok és az emberek együttműködéséről szól, Lord Rees jövőképe szerint a két terület összeolvadása is elképzelhető, ahol az emberek géneket módosítanak, hogy képesek legyenek túlélni a szélsőséges környezetben. Az emberi űrutazás jövője tehát egy izgalmas és kihívásokkal teli úton halad, ahol a robotok és az emberek egyaránt fontos szerepet játszanak.
Ezeket is érdemes megnézni
A fiatal orvosok sztrájkjai véget értek, de mi vár ránk a jövőben?
Omega Musical szereposztás: Fedezd fel a színészeket és karaktereiket!
